Van egy csomó olyan külső körülmény, ami szinte mindannyiunkat befolyásol: valahol lakni kell, meg kell etetni a családot, elő kell teremteni ezeknek a forrásait, ilyesmi, kb. a Maslow-piramis második szintje. Ezeknek a paramétereit hirtelen, egyszerre, egyik napról a másikra nemigen lehet alakítani, így jó ha van egy koncepciónk, amely fenntartható, és egyértelműen meghatározza a kapcsolódó kérdésekhez való hozzáállásunkat, megelőzendő a váratlan és kényelmetlen, "mostmilegyen" típusú fejvakarásokat, kényszerpályákra való ráállásokat. Nem véletlenül vannak a piramisnak még magasabb szintjei, az a jó, ha ez a szint egyszerűen működik, "just works".

Az általam fenntarthatónak vélt ilyen modell egészséges mértékben önellátó, amennyire a lehetőségek értelmesen engedik, független a nagy külső rendszerektől, kicsi a lábnyoma, illeszkedik a természeti környezetbe és biztosít egy reálisan elvárható kényelmet.

Teljesen világos, hogy városi, szellemi munkával foglalkozókként nem tudunk - a szó pozitív értelmében - paraszttá válva függetlenedni, és kizárólag földet művelve biztosítani a családunk napi betevő falatjait, és minden egyéb szükségletet, ez talán nem is lehet reálisan cél és valószínűleg nem is működne jól. Az már sokkal inkább célnak gondolom, hogy tudatosan igyekezzünk olyan környezetet kialakítani magunk körül, amely akkor is nagyjából működőképes lesz, ha a rendszeres bevételi forrásaink elapadnak, esetleg beüt egy nagyobb krach és '46-hoz hasonlóan az budapesti utcákon seprik a pénzt, mert annyit fog érni. Egy ilyen környezetben krízishelyzet esetén sem csúszik ki a lábunk alól a talaj teljesen, emellett további előnye, hogy napjainkban ismert ún. normál működés esetén csökken annyira pénzügyi kiszolgáltatottságunk, hogy adott esetben azt is megtehetjük, hogy félállásban dolgozzunk csak, a felszabaduló időt családunkra fordítva, hiszen a kieső pénzre gyakorlatilag nem lenne szükségünk. De tartsunk itt, hogy ez utóbbi a helyzet.

Persze nem gondolom, hogy a pénz elvi szinten elvetendő, maga lenne a patás ördög, sőt az elképzelt fenntartható élettér kialakításához is szükséges, viszont a minket körülvevő pénzrendszer sérülékeny annyira, hogy érdemes tőle független elemekben is gondolkodni. Például ha van valamennyi pénzem és azt kell eldöntenem, hogy ebből mondjuk kiépítek egy esővíz-tárolót, amelyből ellátom a vécét és locsolok, vagy ezt a pénzt beteszem a bankba és a kamatokból kifizetem a vízszámlát, akkor egyértelműen az első választás mutat a modellből kiolvasható fenntarthatóság irányába.

Mi mostanában építkeztünk, a legtöbb részdöntést igyekeztünk ennek a koncepciónak a mentén meghozni. Ezekről a kérdésekről, szempontokról és a döntésekről külön is készül pár bekezdés, bár a fűtés kapcsán már olvashattatok ilyesmikről. 

Szerintetek mitől lesz körülöttünk a környezet fenntartható?